Korond

Korond falu a romániai Hargita megyében fekszik. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.

A hagyomány szerint a falu első házai a Korondi-hegyen, a Szállás nevű határrészen épültek. 1333-ban említi először a pápai tizedjegyzék.

A középkorban a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Az 1562-es székely felkelést követően azonban a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni. 1820-ban a fazekasok száma 50 körül volt.

A 19. század végén elterjed a mázas kerámia, így 1893-ban már 367 fazekas dolgozott a faluban. Az értékesítés kezdetben a közelebbi vidékeken történt, később átterjedt a Kárpátokon túlra is. Az 1893-ban alapított székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskolába korondi fazekasok is beíratták gyerekeiket, de ők maguk is részt vettek rövidebb tanfolyamokon, így próbálva fejleszteni mesterségbeli tudásukat.

A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek.

A falunak 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járáshoz tartozott. 1913-ban Korond városi rangot igényelt a központi hatóságoktól, de nem kapta meg.